2011. augusztus 4., csütörtök


            Meghallgatsz egy csinos fölszólalást, és éppen attól, akitől nem is vártad. Az esti hírösszefoglalóból viszont arról értesülsz, hogy a szónok másról beszélt, stílusa henye, előadásmódja csapnivaló volt. Így továbbra sem hagyatkozhatsz egyetlen hírügynökségre. Négy-öt jelentését is össze kell vetned, ha már nem voltál olyan szerencsés, hogy a történtek szem- és fültanúja légy.

*

            Bence György hosszan fejtegette egyik tanulmányában, hogy fölösleges a politikusok elleni fenekedés. Ők csupán egy szakma művelői, ugyanúgy akadnak köztük jók és gyöngék, mint másutt. A legtöbb ágazatban persze létezik egy minimális szakmai követelmény, amihez valamiféle teljesítmény-igény kapcsolódik, a politikában viszont nincs ilyen. Ha elkergetik az ostoba vezetőt, általános nyomorúságot hagy maga után, míg egy suta vízszerelő legföljebb könnyen feledhető bosszúságot.

*

            Úgy tesz, mintha veled vitázna, pedig önmagával tusakodik. Mentegetődzéseit hallgatni nincs sok kedved. Újságíró, aki szakmai követelménynek tekinti, hogy övé legyen az utolsó szó. Érted már, miért futott be akkora karriert.