Egy héten belül megdőlt a hideg és melegrekord, vagyis jó ideje (legalább száz éve) nem tapasztalt szélsőséges időjárás uralkodik. Mondhatják ezt véletlennek, esetleg a megfigyelés terjedésének, nehéz eloszlatni mégis a gyanút, hogy emberi működés következménye. Sok milliárd mozgó, hőt termelő, környezetén erőszakot tévő lény szorgalmának korántsem szándékolt eredményeként fölborul a légkör viszonylagos egyensúlya és az eddigi többé-kevésbé stabil harmóniát egy nehezen átlátható dinamikus eloszlás váltja föl. Ami pillanatnyilag csupán kellemetlenséggel jár, idővel kalkulálhatatlan veszélyeket hordoz. Újra fölmerülhet a túlnépesedés kényes kérdése, mivel ennyi embert nemcsak etetni kell, hanem elviselhető körülményeket is biztosítani számára. Teret, levegőt, hőmérsékletet, vizet és szárazat, mindazt tehát, amihez szokott, és olyan arányban, illetve választékban, ahogy történelme során alakult. Amire mind kevesebb az esély, lassan földereng egy szörnyű hangyaboly anti-utópikus képe. Nem irigyled az utódaidat sem.

*

            Egyedül a könyvtár működik. Kéréseidre ismeretlenül is válaszol, intézkedik, dolgozik. Csoda, a Gutenberg-galaxis maradványa.

*

            Rossz cikket írt. Egyebek mellett talán azért, mert témája kisszerű volt. Nem röpítette a magasba. Igazi tehetség kell ahhoz, hogy valaki megragyogtassa a jelentéktelent.

*

            Hányan dolgoznak a közösség normák felbomlasztásán! Minél magasabbról kezdik, annál hatásosabban munkálkodnak, de – és ez érdekes – hiába próbálkoznak a legmagasabb pozícióból is, azonnali eredmény ott sem érnek el. Nagy az összetartó erő, elsorvasztásához egy teljes évszázad sem elég. A következő talán meghozza diadalukat. Ha örülsz valaminek, annak mindenképpen, hogy ezt már nem éled meg.

*

            Ha a múltadat keresed, mintha egy lezárt szobába pillantanál az ablakon keresztül. És további szobák sorát sejted, némelyikre emlékszel ugyan, többségüket viszont már elnyeli az épület sötétje.