2010. december 30., csütörtök


Limit

            Régen is drága volt a belvárosi telek, ma sem olcsó. Ami arra készti az építtetőt, hogy fölfelé terjeszkedjen. Pest városának hajdani gazdái azonban bölcsen korlátozták a bérpaloták magasságát, és elegendő erélyük volt ahhoz, hogy rendelkezésüket betartassák. Fővárosunk képe ettől maradt egységes. Utódaik viszont keveset törődnek ilyesmivel. Majd mindegyik épület a környezete fölé tornyosul. Fölújítás közben nem átallnak szintet emelni, néhol tetőtér-beépítésnek álcázzák a magasítást, másutt viszont nem ennyire szemérmesek, több plusz emeletet is varázsoltak irodakolosszusukra. Ez úgy látszik senkit sem zavar, mivel egy ejnye sem hallik miatta.

*

Bogaras

            Ostobaság lett volna azzal kérkednie, hogy a lepusztult Baross téren sétálgatva botlott az ócskásboltba, elvégre kinek jutna eszébe egy ilyen szándékosan elnéptelenített csomóponton lófrálni? Az arra tévedők inkább nyakuk közé kapják lábukat, hogy minél hamarébb odahagyhassák a markolóktól és buldózerektől dúlt, eredeti formájából kivetkeztetett munkaterületet, aminek környékéről is megszöktek már a tönkretett kereskedők. Futtában akadt meg tekintete a „ma minden csak háromszáz forint” feliratú táblán, és mivel a lóversenypálya helyén emelt idomtalan bevásárlóközpontban semmit sem talált azok közül, amit keresett, visszafelé lebotorkált a szuterén meredek lépcsőjén, hátha a véletlen megsegíti. Szó se róla, mindenféle akadt ott, noha korántsem olyasmi, amit örömmel látott volna. Mint a helyiség uralkodója, nagy kövér poloska trónolt a kacatok közt, csöppnyi hajlandóságot sem mutatva a távozásra. A betérő annál inkább rohant, és menekülés közben váltig álmélkodott a legfrissebb New York-i trend gyors meghonosodásán. Lám csak, aminek divatja felüti fejét a tengeren túl, nálunk is egykettőre felbukkan! 

*

Közegészség 2010-ben

            A szűkös váró négy rendelőnek szolgál, és vagy harminc beteg zsúfolódik belé. Szigorú beosztás szerint érkeznek, mégsem fogadják őket. Mikor az egyik asszisztens kinéz, össze is csapja kezét:
            - Mennyien vannak!
            Azzal beteszi maga mögött az ajtót.