Mulatsz Fieldingen: az érzékeny szcénák rajongója mennyire érzéketlen a hitelesség iránt. Szüntelenül csak tanítana, hőseinek tettét és szavát egymáshoz fűzni azonban elfelejti. A fordítónak viszont csemege, ilyen zamatos óságokat hol tálalna?
*
Mitévő lennél, ha idő kilyukadna, akár egy elöregedett locsolócső, te meg előgyöngyöznél belőle? Csönd támadna, megszakadnánk a hangok, mint ahogy elrekednének a szagok is. Világos volna, vagy sötét? Ha az utóbbi, akkor impulzusok híján eszméleted vesztenéd. Talán saját külön időre tennél szert, melynél korántsem leválása okozna gondot, hanem összeférése másokéval. Ám ha tudatosul helyzeted különlegessége, miért ne részelhetne más is hasonló élményben? Így az általad meglelt privát időben lépten-nyomon a többiekbe botlanál, és tovább szenvednél a zsúfoltságtól. Föltéve persze, ha külön időitek összeférnek, egyébként menthetetlenül átsuhannátok egymáson.
*
Arról képzelődsz, hogy az élet alján, a legmélyebb bugyor közelében, egyszerre feléd villannak a tekintetek, és megnyílnak a rég elzárult arcok. Valamelyik reggel – ilyesmi csak akkor eshet – megcsörren a telefon, és hívni kezdenek tíz-húsz-harminc éve nem hallott barátaid, kedveseid, szerelmeid. Nők, férfiak egymás után, óránként akár öten-hatan is. Találkát kérnek tőled és locsognak, figyelmük megannyi váratlan jelével halmoznak el.
Hökkenten, örömmel és némi szorongással hallgatod őket. Találgatod, mit sejdítenek: szivárványos jövődet, esetleg végső görcseid oldását?
*
Egy tálon, kockacukor gyanánt, börzelovagok halma, megannyi pórul járt szerencsejátékos, kinek neve sehogy sem jut eszedbe. Az álom kimondhatatlan, fullasztó édessége.
*
Amikor Pavarotti meghalt, hazád televíziós csatornái a szokott helyen számoltak be a gyászesetről, vagyis híradójuk végén. Mindössze két percet szántak rá, még egy amerikai szenátor pusztulását is fontosabbnak tartották. A francia Antenna 2 félkilences híradója ellenben vele nyitott: tizenöt percen keresztül ismertette a művész pályáját. Aprólékosan beszámolt utolsó perceiről is, valamint a temetés modenai előkészületeiről. Csak ezután következett az elnök politikai show-ja, ahogy minden egyéb. Ott ilyen eleven még az értékek rangsora, vagy csak az ingyenes népszórakoztatás lehetőségének örülnek?
