Megvádoltak egy általad is tisztelt költőt. A vád homályos, tisztázását kéred. Közben aggódsz, nehogy olyasvalamiről értesülj, ami rongálná hitelét. Kevés a derék, és úgy örültél, hogy egyikükkel legalább beszélő viszonyban maradtál.

*

            Respektussal ír neked, mégsem melegszel föl iránta. Nem bocsáthatod meg neki a magyar társadalommal szemben elkövetett vétkeit. Alkalmatlansága dacára fontos megbízatásokat vállalt és képtelen volt az időbeni lemondásra. Részese lett a megtévesztésnek, amit ma is igazol. Bár gyűlölöd a keménységet, nem engedsz, nem engedhetsz elmarasztalásodból.

*

            Hogy elromosodtak a korodbeliek! Gimnáziumi osztálytársadra rá sem ismernél, úgy összetöpörödött. Arca beesett, fogai kihullottak, rosszul, hibásan artikulál. Hullámos, dús hajának hitvány maradéka zsírosan tapad lesoványodott fejéhez. Még délelőttre jár, kivételesen józan tehát és a telefonszámod után tudakozódik, amit nincs kedved megadni. Attól tartasz, megint pumpolni akar. Mintegy magadat gyászolván szomorúan tekintesz felé. Szívesebben hinnéd: emlékeidben őrzött alakja az igazi.

*

            Ha barátod nem is volt talán, mint minden korhadó, közel állt szívedhez

 Megsirattad, eltemetted. Most újraolvasod önéletrajzát és csodálkozol: milyen gyönge, modoros, nagyotmondó, mint bagatellizálja el a tényeket. Kissé csalódtál, az iránta érzett szeretet mégsem fogyott meg benned. Ugyanúgy szorongatnád kezét, mint azután hogy heves agitációval sem volt képes meggyőzni arról, az egykori miniszterelnök jó ember. Egyet nem értve bár, de töretlen barátságban váltatok el.

*

            Kötetét ajándékba kaptad, illene hát megköszönnöd. Valahogy mégsem visz rá a lélek. Művét gyöngének ítéled. Másoktól pedig, kiket erősebb alkotónak tartasz, a fanyalgásuk riaszt el. Mintha elégedetlenek volnának veled, félretolnak, elhallgatnak, visszautasítanak. Ennyire más mércével méred őket és magad?