2011. március 27., vasárnap


            Mi egyéb dolgod lehetne ilyen vénen, mint a rólad elnevezett alapítvány díszelnöki székéből vigyorogni az ösztöndíjadért, támogatásodért folyamodókra, miközben azon merengsz, hogyan léphetnél le a protokoll-rendezvényről, hogy végre tehess valami értelmesebbet is a föllépésektől elcsent időben? Zsebedben harminc forint lapul. Fényes pályát futottál be, okkal büszkélkedhetsz!

*

            Mészöly Miklós 75 évesen a Porkoláb-völgyben. A szép őszön morfondírozik, ami nemcsak a haját érinti. Szája olykor félrebillen, motyog, hibásan artikulál. Figyeled, tanulnád tőle az öregséget, pedig tudod, hogy a betegség is vele szól már, a betegség, melyhez fűződő személyes kapcsolatod egyelőre még homályos előtted.

*

            Gyermekeidet fölzaklatta a közelükben felrémlett tragédia. Pedig nem először kerültek éles helyzetbe, a 2006-os ávós év rohamait mégsem vették úgy szívükre, mint a pánikba esett rajongók esztelen futásának áldozatul esett három lány halálát. A kortársi szolidaritás hatja át őket, vagy a zárt térbe szorultak kiszolgáltatottságát sejdítették meg? Nehéz erre okosan felelni, mikor hallgatás tanúsítja megrendültségüket.