Nyomorú ész

            Az Oktatási Hivatal hat oldalas regisztrációs csomaggal lepi meg a felsőoktatási intézményekbe jelentkezőt. Dr. Pritczinger Péter elnök két fejléces papíron sikeres felvételit kíván, ezenfelül a kopertában található még egy regisztrációs levél, valamint egy felszólítás felsőoktatási felvételi eljárási díj megfizetésére, továbbá ugyanerről egy számla. A gazdag kínálat azonban csalóka, valamennyi írás ugyanarra hívja föl az önálló jövedelemmel ritkán bíró ifjú figyelmét, hogy az említett összeggel még adós. Kiemelésre leginkább azon sorokat érdemesítik, melyekben tájékoztatják, hogy „felvételi eljárási díjtartozás esetén a kézhezvételtől számított 8 napon belül, de legkésőbb 2011. május 18-ig kell rendeznie tartozását, ellenkező esetben a 2011. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során benyújtott jelentkezési helyei közül a meg nem fizetetteket töröljük”, illetve „a diákigazolvány előállításának feltétele, hogy a sikeres eredményről szóló határozat kézhezvételét követően a diákigazolvány igazgatási szolgáltatási díját készpénz-átutalási megbízáson (csekken) 2011. augusztus 5-éig megfizesse”.

            Az iskolák – ki tudja, mióta – ismételgetik, hogy az életnek nevelnek, és az Oktatási Hivatalnál most is elől járnak a jó példával. Első megszólalásakor mindjárt a legfontosabbat emelik ki. Más nem is érdekli őket, a záró formulaként odabiggyesztett üdvözlet csupán üres gesztus. A leendő értelmiségitől nem kívánnak szellemi épülést, számottevő alkotást, nem kérik a tudomány és a művészet, az egész emberiség, valamint hazája, nemzete szolgálatára, bölcsességet, tartást, erkölcsi mintát sem várnak el tőle, ahogy támogatást, segítséget sem kínálnak neki - minek is teljesítené ki, vagy érezné jól magát? -, egyedül pénzt adjon, de hamar. A többi nem számít.