Dühös vagy hajdani barátodra. A szamizdat Demokrata alapítója és szerkesztője bokros teendői mellett máig sem szakított időt arra, hogy összegyűjtse folyóiratának példányait és egy repertóriumot állítson össze belőlük. Ennek híján pedig miként morgolódhatnál a Nemzeti Múzeum Lengyel-Magyar Szolidaritás kiállításának hiányosságain: hogy nemcsak a Beszélő és a vele egy gyökerű Hírmondó méltatta a gdanski munkások föllépését, hanem az említett lap is. A történészek mentegetődzése persze jogos, mint értesülhettek volna a szolidaritás ezen ágáról, ha nyomát sem lelik?

*

            Olvasod a hírekben, hogy a kínai kormányfő látogatásának idejére berendelték a száműzetésben élő tibetieket. A magyar rendőrség eljárása a múltra emlékeztet, amikor sokakat bekasztliztak március 15-én, nehogy tüntessenek. Az ávós módszerek fölélesztője ezúttal nem a posztkommunista szocialista párti kormány, hanem egy magát talán még polgárinak tartó politikai csoportosulás, melynek egyszemélyi vezetője hajdan keményen föllépett a zsarnokság ellen. Az óra persze körbe jár, de hogy ennyire siet – ez meglep.

*

            Semmi sem marad meg, veled enyészik minden, amit szeretsz: példaképek, eszmények. Ha hinnél a sorsban, talán úgy tartanád: feledésre ítéltettél. De nincs verdikt, ahogy bíró sem. Vajon mi az, amit nem kívánsz?